Életem eddig elmúlt közel 40 évében soha nem találkoztam a házipálinka elkészítésének módjával annak ellenére, hogy lelkes fogyasztója vagyok már 18 éves korom óta. Amíg bírt édesapám és egészsége engedte beszerezte nekünk a finomabbnál finomabb nedűket, ám ennek a „jóvilágnak” vége. Sajnos ágyhoz kötött beteg lett, de csak erejével van baj, így szellemileg teljesen beszámítható. Mikor kiderült, hogy nem fogja tudni számunkra és maga számára is a megfelelő mennyiségű barack- és szilvapálinkát biztosítani, öcsémnek elárulta a titkot. Kiderült, hogy sokáig a szomszéd falu szeszfőzdéjében főzette ki az általa összeszedett lehullott gyümölcsöt, majd az otthoni főzés engedélyezése után beszerzett egy pálinkafőző készüléket. Ezt egy általunk sohasem látogatott helyen, a pince egy eldugott sarkában állította fel. Ezt a titkot most átruházta öcsémre és megkérte, hogy férjemmel közösen szedjék össze idén a lehullott gyümölcsöt és amikor eljön az ideje főzzék ki azt a pálinkafőző eszköz segítségével. Ő a szerkezetért cserébe csak annyit kért, hogy az elkészült pálinkából ajándékozzák meg őt is.